Melyik zöldség mire jó, egészségünk megőrzése érdekében?

 

Fejeskáposzta nyersen

A káposzta ismert zöldségünk, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó, kétéves növény. Több fajtája ismert. Hazánkban a XII.-XIII. század környéke óta termesztik.

Első évben palántázzák, ekkor növeszti fejét. A második évben megy magszárba.

Mi van benne?

A káposzta metil-cisztein-szulfoxidot, glükozinolátokat (glükobrasszicint) tartalmaz. A- és C-vitaminban gazdag, de viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz még káliumot, jódot, kalciumot, vasat és nátriumot is.

Mire jó?

Igen jó hatással van az emésztőrendszerre, segít helyreállítani a bélflórát. A nyers káposztalé gyorsítja a gyomor- és nyombélfekély gyógyulását, védi a gyomor-nyálkahártyát. A savanyú káposzta leve alkalmas emésztési panaszok, főként székrekedés mérséklésére, mert hashajtó hatású, de arra érzékenyeknél enyhén puffasztó is lehet.

Gyulladásos fogínyre jótékony hatással bír.

A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre használják, valamint a növény összetört vagy savanyított leveleit enyhe bőrgyulladások, bőrsérülések kezelésére ajánlották.

Nem bizonyított, de feltételezhetően antioxidáns tartalma miatt lassítja a karcinogén (rákkeltő) anyagok felszívódását a szervezetben.

 

                

Karfiol és brokkoli

Ha megkérdeznénk, szoktál-e virágrügyeket sütve-főzve fogyasztani, talán csodálkozva nemet mondanál. Pedig a karfiol és a brokkoli esetében erről van szó.

A karfiol egyetlen zárt, általában fehér rózsát képez. A brokkoli rózsái lazák, élénkzöldek. A főhajtás levágása után a száron mellékfejek képződnek, amelyeket szárastól elfogyaszthatunk.

 Termesztésük múltja és jelene

A karfiol és a brokkoli őshazája Kis-Ázsia, a Földközi tenger partvidéke és Ciprus. Mindkét növény ősi káposztafélék válogató szaporításával, alakításával jött létre.

A karfiolt először az i.e. VI. században említik, s bár a Szíriából származó változatok már a XII. században eljutottak Spanyolországba, az angol és a francia piacra csak az 1600-as évek elején került. Innen terjedt ezután Európa belseje, illetve az amerikai földrész felé.

A brokkoli jelenleg is megterem vadon. Termesztését a Közel-Keleten kezdték, majd a rómaiak továbbfejlesztették. Az újkori Európában és Amerikában csak a XVII. század óta termesztik. Sikerét étrendi hatásainak és fagyaszthatóságának köszönheti. Hazánkban az utóbbi 20 évben lett kedveltebb.

 Egészséges rügyevés

A karfiol élelmi rostban gazdag, szénhidrátban szegény. Értékessé teszi magas ásványi anyag (pl. kálium), folsav- és C-vitamin tartalma. Kéntartalmú, illetve indol-vázas vegyületei hatékonyan segítik szervezetünk védekezését a rákos megbetegedések ellen. Elősegíti a máj lebontó, salaktalanító munkáját. Fogyasztása csökkenti a prosztata- és más daganatok kialakulásának esélyét.

A káposztafélék között legkönnyebben emészthető brokkoli remek összetételben biztosítja a vitaminokat (A, B, C, E és K), ásványi anyagokat (nátrium, kálium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, mangán, réz) és karotinoidokat. Népszerűségét elsősorban rákellenes hatóanyagainak köszönheti. A fiatalabb növény hatóanyag tartalma magasabb.

A brokkoli véd a szívbetegségek szemben is, s feltételezik azt is, hogy védi bélrendszerünket és gyomrunk falát egyes bakteriális fertőzésektől (bár ez nem bizonyított kellőképpen). A máj és az egyes sejtek méregtelenítő folyamatainak elősegítésével előnyös bőrünknek is. Antioxidáns vegyületei karotinoid és flavonoid tartalma révén akadályozzák a szürkehályog kialakulását. C-vitaminnal megtámogatott kalciumtartalma csonterősítő. Béta-karotinja, valamint nyomelemtartalma (cink és szelén) erősíti immunrendszerünket. Igen gazdag folsavban; fogyasztása várandósoknak kifejezetten javasolt.

 

 

Burgonya

krumpli, kolompér, krumpedli, pityóka...

A „földi alma" (Solanum tuberosum) dél-amerikai eredetű, ahol a szegény emberek kenyerének is nevezték. Mára Európa lett a legnagyobb burgonyatermesztő földrész. Emberi alapélelmiszernek tekinthető, de állati takarmányozásra is használják, valamint a szeszipar és a gyógyszeripar is igényt tart rá. A csucsorfélék családjába tartozik, rokonai a paprika, paradicsom és a padlizsán.

 

"Krumpli, krumpli, hétfőn krumpli,kedden és szerdán krumpli,

csütörtökön pénteken krumpli

szombaton újdonság: megint krumpli, vasárnaptól krumpli..."

(erdélyi jiddis népdal alapján Gryllus-Sárközy: Volt egyszer egy kis zsidó c. lemezéről)

Egészséges!

Sokaknak a burgonyával kapcsolatban sajnos csak a fagyasztott-elősütött hasábburgonya, az agyonsózott krumpliszirom, a por alakban gyártott püréalapanyag vagy a karácsonyi rántott halhoz kínált majonézes krumpli jut eszébe. Pedig teljes értékű táplálékként fogyasztva, héjában főve vagy sütve igen jótékony hatású.

A burgonya rendkívül egészséges zöldségfajta. Szénhidrát-keményítő tartalma (18-20g/100g) mellett C, B1, B2, B6 és A-vitamin tartalma is magas, sokféle ásványi anyagot tartalmaz. Kiemelkedő káliumforrás: káliumtartalma 340mg/100g. Fehérjetartalma nem túl nagy, de összetétele kedvező, így nagyon jól hasznosul. Kisgyermekek étkezésében az anyatej utáni első táplálék. Diétás konyhában is ott a helye könnyű emészthetősége miatt, persze nem bő zsiradékban kisütve.

Vásárlás, felhasználás

A krumplinak csak a gumóját fogyasztjuk, a növény levele, virágja, termése, csírája ehetetlen, sőt mérgező! A gumó azonban gyakorlatilag egész évben megtalálható a piacokon, boltokban. Száraz pincében majd egy esztendeig jól tárolható, tavasszal pedig már viszonylag korán jön az újburgonya.

Vásárlásnál figyeljünk arra, hogy egészséges, kemény, csíramentes gumókat válasszunk, amelyeknek nincs sem penészes-földes, sem vegyszer-szaguk. Ugyancsak kerüljük a zöld héjú, csírázásnak indult gumókat. Fény hatására ugyanis nemcsak csírázásnak indul a gumó, de mérgező szolanin is képződik benne.

Gumóját - ellentétben sok más zöldséggel - főzve vagy sütve fogyasztjuk (jótékony hatása is így érvényesül), bár van, aki a nyers krumpli megszállott híve. Készíthető belőle többek között leves, főzelék, omlett, lepény, krumpligombóc, burgonyakrokett, krumplisaláta, és még sorolhatnánk.

A krumpliból az esetleges zöld részeket érdemes kivágni, a zöld héjú gumókat pedig alaposabban meghámozni.

 

 

 

 

 

Oldal: Melyik zöldség mire jó?
Gasztromann: - Menő az, ha buli van, és te főzöl, nem a vendéglős... - © 2008 - 2026 - gasztromann.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat